főoldal | biográfia | galéria TISZAVIRÁG Biológiai kételyek (1. kép) fotó: Szentpéteri L. József A kép egyik legfontosabb képalkotó eleme egy, a víz felszíne fölé -részben- kiemelkedő tiszavirág. Többeknek azonnal szemet szúrt a felvett pozíciója meg a lehetetlen test- és lábtartás, valamint a mozdulatlanságot jelző fodrozódásmentes víztükör (1. kép).        Természetes szituációban a vízből kizárólag szubimágó hímek és imágó nőstények kelnek ki, míg a címlapon egy imágó hím próbál "kiemelkedni". (Azt hogy imágóról van szó az elülső láb szemhez viszonyított aránya igazolja!) (2. kép) fotó: Szentpéteri L. József Érdekes módon egyetlen lábának sincs fizikai kapcsolata a felszínnel és az első lábai anatómiailag lehetetlen pózban vannak. Felületes szemlélőnek talán érhetetlen is, hogy miért nem "dől" bele a vízbe? Erre a magyarázat a nyomaton is jól látható, fekete "támaszték", ennek köszönheti a rovar a stabil pozícióját. (2. kép). A rovar mozdulatlanságát a mozdulatlan vízfelszín is igazolja, hiszen egy, akárcsak legkisebb mozdulatot tévő rovar is, pláne egy a víz felszín fölé emelkedni szándékozó példány - hasonlóan egy vedlésben lévő, "erőlködő" egyedhez - jelentős mértékű vízfodrozódást idézne elő (3. kép). (3. kép) (Megjegyezzük, hogy a jégmadár mozdulatlan zsákmányt nem vesz észre és nem is zsákmányol.) Furcsa, hogy a madár környezetében egyetlen további rovar sincs életben, ami a címkép képaláírásán túl a szinkronitásnak is ellentmond, ezzel szemben számos elhullott imágó lába kandikál ki a víz alól (4. kép). (Az ábrázolni kívánt napszakban még javában, óriási tömegben repülnek, és párzanak a tiszavirágok!) (4. kép) fotó: Szentpéteri L. József A 4. képen látható nagytömegű elpusztult rovar ilyen sűrűsödése könnyen elképzelhető ott, ahol az erős sodrás, örvényhatás egybe sodorja őket. Ennek a tökéletesen rezzenéstelen víztükör viszont alaposan ellentmond! Figyelemre méltó sűrűsödés jellemző ezen belül is a madár és a tükörkép vonalában, pláne a háttérben, ahol még több maradvány oldja fel a felszín tükrét. Az általunk illusztrációként szolgáló képen ez a "megoldás" szolgálja a preparátum felfüggesztésének elrejtését! (5. kép) Megjegyzések: Az első lábak (más néven fogólábak) a szemmérethez viszonyított hossza alapján a képen egyértelműen egy hím imágó látható (a színezet és a szem mérete is erre utal). Vagyis nem most repül ki a vízből mint pl. a szubimágó, hanem vagy "azt akarja mutatni", hogy a víz felett "járőrözik", vagy leesett a vízbe. Járőrözés során, azonban csak a cercusok (farokfüggelékek) érintik a víz felszínét (5. kép). Miért eshetett bele a vízbe? A tiszavirág igen gyenge repülő - lepottyanhatnak akár egy-egy légfuvallat, egy leeső vízcsepp hatására, vagy ha egymásnak repülnek. De ha egészséges az állat, akkor mindig fel tud szállni a víz felszínéről, első lábakkal megemeli a fejét/torát, a potroh és cercusok felfekszenek a vízre és úgy száll fel - tehát nem úgy, ahogy a képen látható! Érdekes a gyűrött szárny problémája! Ilyen szárny csak két esetben lehetséges: vannak olyan hímek (és nőstények is), amelyek nem tudnak rendesen levedleni a szárnyuknál, vagy már eleve sérült a szárnyuk. De azok fel sem tudnak repülni, csak vergődnek a víz tetején - szubimágók és nőstények -, illetve kint a vízparton! A képen viszont imágó látható, és bent van a vízen. Hogy jutott be?! A képen látható rovar a középső és hátsó lábpárját nem lógatja, hanem mindegyiket a testhez szorítva tartja - ami megintcsak természetellenes. Szubimágó: a víz alatt élő lárvából a vízfeszínen kibújó átmeneti alak. Ez a szárazulatra kapaszkodás után újra vedlik és ebből bújik ki a szaporodásra kész kifejlett rovar, azaz imágó. Imágó: a kifejlett rovar ami a párzás és peterakás után elpusztul. kérjük írja meg véleményét! Send us your opinion!