A National Geographic Magazin májusi számában Szentpéteri L. József Tisza című cikkének illusztrációi kapcsán, a felmerült kétségek tisztázására a Magyar Természetfotósok Szövetsége (naturArt) felvette a kapcsolatot a magyar szerkesztőséggel, illetve annak főszerkesztőjével dr. Papp Gáborral.
szerkesztőség közreműködésével létrejött találkozón annak reményében ültünk le a Budapesten tartózkodó Kent J. Kobersteennel, a NGM fotóigazgatójával, hogy a washingtoni szerkesztőséggel folytatott hivatalos levelezés szellemében tisztázzuk a vitatott kép/képek keletkezésének valós körülményeit.
Ez a beszélgetés nem hozta meg a várt eredményt. Kent J. Kobersteen nem élt azzal, hogy a számára biztosított lehetőség keretében mindenki előtt belenézzen az akkor már angolul rendelkezésére álló, itt részletesen tárgyalt képpel kapcsolatos, illusztrációkkal ellátott anyagunkba!
|
|
|
fotó: Szentpéteri L. József
|
|
|
Szövetségünk máig nem mondott le azon szándékáról, hogy a nyilvánosság előtt tisztázza a felmerült kérdéseket. Ezért, az alábbi szakmai összegzést mellékelte a magyar szerkesztőség számára, és kérte, hogy - állításainkat cáfoló szakmai érvek hiányában - jelentesse meg a helyreigazítási kérelmünket a lapban. Ezt az anyagot, képekkel is illusztrálva ez úton bocsátjuk nyilvános vitára, alkalmat teremtve az esetleges szakmai ellenérvek megismerésére.
A NGM reakciói a megállapításainkra mindennél jobban fogják mutatni, hogy a lap mennyire elkötelezett a hiteles tájékoztatás és információátadás iránt, illetve mennyire szigorú protokollt követ az a népes szakértői, szerkesztőségi stáb, amely ezt a megjelent munkát mintegy másfél évig, a megjelenésig gondozta, illetve kontrollálta.
Reményeink szerint alkalmunk lesz ezáltal megismerni azon szekértői véleményeket is, amikre alapozva a washingtoni szerkesztőség minden kétséget kizáróan hiteles természetfotónak deklarálta Szentpéteri L. József - a magyar számban a címoldalon, illetve a nemzetközi számban egész oldalon megjelent - fotográfiáját.
Nézzük mik azok a legfontosabb és könnyen érthető ellentmondások és tények amikre alapozzuk szakmai véleményünket!
A Magazin 2003 májusi számában megjelent "Tiszavirágzás" címmel az első teljes egészében magyar szerzőtől származó cikk.
Hogy örömünk miért nem felhőtlen, arról fogjuk most tájékoztatni Önöket és az érdeklődők széles táborát itthon és külföldön.
A cikkben leközölt több felvétel készítésével, de különösen a magyar szám címoldalával kapcsolatban merültek fel kételyek az ornitológusok, entomológusok és természetfotósok körében, amelyeket erősítettek az NGM, és a szerző internetes oldalain (www.natura-foto.hu) megjelent további kifogásolható képei, valamint a szerző 1996-os kizárása a magyarországi "Év természetfotósa" fotópályázatról.
Annak oka, hogy a kétkedők közül miért a természetfotósok (Magyar Természetfotósok Szövetsége, www.naturArt.hu) azok, akik a nyilvánosság elé állnak kétségeikkel (illetve technikai megállapításaikkal, amik tényszerűen igazolják a tudományos kételyeket) az, hogy a cikk szerzője természetfotósként határozza meg saját célirányos tevékenységét.
A szövetség (naturArt) létrehozásának egyik célja éppen az volt, hogy ügyeljen a természetfotózás etikájára, másrészt népszerűsítse a magyar fotósok munkáját a nagyvilágban. Mivel a jégmadaras felvétel készítésének körülményei minden szempontból erősen támadhatók és ráadásul rossz hírét kelthetik a magyar természetfotósoknak a nemzetközi közvéleményben, az esetet nem hagyhatjuk szó nélkül.
A képet szakértőként vizsgálók között megtalálhatók hivatásos szakbiológusok (mint, pl.: dr. Gaskó Béla - entomológus, Móra Ferenc Múzeum - entomológus, Sipos Ferenc - Kiskunsági Nemzeti Park) ornitológusok: dr. Kalotás Zsolt - Magyar Madártani Intézet, dr. Magyar Gábor és dr. Hadarics Tibor - Nomenclator bizottság, Barkóczi Csaba biológus-dermoplasztikus - Móra Ferenc Múzeum .
A fotótechnikai elemzésben részt vettek: Novák László és Kármán Balázs természetfotósok. A kép technikai rekonstruálását Kármán Balázs és Vadász Sándor (természetfotós, szabadúszó alkalmazot fotográfus) végezték.
Előre leszögezzük, a vizsgált felvétel olyan körültekintő munkáról tanúskodik, hogy az etikátlan képkészítést csak a gyors mozgású állatok nappali fényképezésében legnagyobb gyakorlattal rendelkezők tudják tetten érni. Ezért is kell a NG Magazint áldozatnak tekintenünk, hiszen eddigi munkájukban a hitelesség mindig párosult a szakmai hozzáértéssel és a jóhiszeműséggel.
A feltárt "jelenség" olyan mértékben tekinthető a gyanútlan olvasó megtévesztésének, hogy ezt szó nélkül hagyni a bűnpártolással lenne egyenértékű, sőt rosszabb esetben az éles szemű fotósok még az ártatlan NG Magazint is tettestársnak hihetnék!
kérjük írja meg véleményét!